Az egyesületünk által szervezett szakmai konferencián arra kerestük a választ a politikai pártok és a civil szervezetek képviselőivel közösen, vajon csak politikai akarat kérdése-e, hogy az aktuális hatalom megoldást keressen a hazánkban is egyre inkább tapasztalható klímaváltozás hatásaira.

A konferenciát egyesületünk elnöke, Kepli Lajos nyitotta meg, aki elmondta, bár a szervezet évekkel ezelőtt jött létre, mára érte el azt az állapotot, hogy önálló rendezvényt szervezhessen. Felhívta a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy több fideszes képviselő visszautasította a meghívást a rendezvényre.

A Zöld Válasz Egyesület két szempontból közelítette meg a XXI. század legnagyobb kihívását. Az egyik a zöldterületeitől megfosztott főváros helyzete, a másik pedig az elégtelen vízgazdálkodás okozta elsivatagosodás, krízishelyzet.

Önálló minisztériumra van szükség

Egyesületünk szóvivője, Sarkadi-Illyés Csaba mintegy vitaindítóként beszélgetett Illés Zoltánnal a rendezvényünk első blokkjában. A korábbi környezetvédelmi államtitkár és fideszes országgyűlési képviselő ma már úgy látja, hogy hiba volt megszüntetni az önálló tárcát, “az önállóság elvesztése egy lejtmenet kezdetét jelentette”, közölte.

Illés Zoltán véleménye szerint olyan kormányra van szükség, ahol a környezetvédelem, a vízügy és a megújuló energiák önálló tárcánál vannak. Hangsúlyozta, a kormányzás mindig politikai kérdés, de ez nem azt jelenti, hogy a valóság megismerése, a döntés előkészítése ne tudományos, vagyis szakmai alapon történjen.

A Római parti mobilgát kapcsán megjegyezte, a mohóság, a pénzmánia, a hatalmi arrogancia és a kivagyiság áll a háttérben, és közölte azt is, hogy olcsóbb lenne kisajátítani az ártérre legálisan, vagy félig legálisan épült ingatlanokat, mint felhúzni a mobilgátat a partvonalra.

Egyetértettünk abban Illés Zoltánnal, hogy a környezetvédelem nem egy baloldali issue, hanem egy nemzeti gondolat.

Budapest megfosztása zöld területeitől

Két konkrét ügyön keresztül mutattuk be, hogy környezetünk védelmével milyen könnyen szembekerülhetünk a jelenlegi hatalommal.

Tömör Miklós, a Fák a Rómain nevű csoport képviseletében leszögezte, nem fog megépülni a mobilgát a Római parton. Véleménye szerint a partvonalon való megépítéssel veszélybe kerülne 55 ezer ember élete, emellett Budapest fontos természeti értékét is elpusztítanánk. A Főváros Közgyűlés határozata értelmében a választásokig haladékot kapott az ügy: nem mernek bele menni a mobilgát megépítésébe, de az más kérdés, hogy mi lesz utána – magyarázta.

Pécsi Balázs (Ligetvédők) szerint a Városliget beépítése szintén egy gazdasági küzdelem, holott a budapestiek 75 százaléka a Múzeum-negyedet a Nyugati pályaudvar mögötti rozsadövezet helyére képzelné el. Közölte azt is, hogy a hatóságok továbbra sem végeztek hidrológiai vizsgálatot, így azt sem lehet most még megmondani, hogy az építkezés milyen hatással lesz a környező épületekben.

Az LMP-s fővárosi képviselő, Csárdi Antal szerint a Római part ügye egyszerre környezetvédelmi és biztonsági kérdés. Felidézte, hogy a hetven hektárnyi terület beépítése Tarlós István polgármestersége és Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött meg. Muszáj látnia az embereknek, hogy mit veszíthetnek el – fogalmazott.

Tokody Marcell Gergely (Jobbik) a konferencián elmondta, hogy milyen botrányos, és a demokráciához méltatlan körülmények között zajlott le a Fővárosi Közgyűlésen az a szavazás, amely lényegében megakadályozta a mobilgátról szóló referendumot. Kitért az ellenzéki képviselő a civilek szerepére is: “Magyarországon igenis létezik civilszféra, és nekik nyomást kell gyakorolniuk a politikusokra, a politikának viszont az a fontos feladata, hogy nyitott füllel hallgassa őket”.

A fővárosi közgyűlés jobbikos politikusa szerint van értelme a környezetvédelmi ügyekben is szembemenni a hatalommal: “erre jó példa a mobilgát elnapolása. Nagyon remélem hogy nem kerül elő ez az ügy 2018 után” – közölte.

Csak politikai akarat kérdése a megoldás?

Az édesvíz védelme, a készletek feletti rendelkezés, globális folyamatok kezdete lehet – a klímaváltozás már hazánkban is érezteti a hatását (akár a migráció képében is). De vajon látják ezt a pártok? – tettük fel a kérdést a parlamenti frakciók képviselőinek.

Kepli Lajos (Jobbik) kiemelte, a vízgazdálkodás a XXI. század egyik legkritikusabb kérdése: “a vízmegtartást kell előtérbe helyezni, viszont a jelenlegi vízgazdálkodási politikával ez nem fog sikerülni”. A Jobbik szakpolitikusa figyelmeztetett, mivel a felszíni vizeink 90 százaléka a határainkon kívülről érkezik, ezért az ottani szennyezéseket is nekünk kell elszenvedni, a felszínalatti vízbázist pedig a korábbi ipari termelés maradéka veszélyezteti, tette hozzá a jobbikos politikus.

Heringes Anita (MSZP) szerint, sem szabad szétverni a hazai vízgazdálkodási rendszert, itt nem lehet ciklusokban gondolkodni. “Nagyon jó környezeti adottságok, és nagyon jó szakemberek vannak Magyarországon, mégis ilyen helyzetben vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve: meg kell gátolni, hogy elsivatagosodjon az Alföld, ahol most már 500 milliliter alatt esik csak csapadék.

A vízgazdálkodás érinti az élelmiszerellátást, a mezőgazdaságot – ezért lenne szükség egy pártok feletti konszenzusra. “Nincs árvízvédelem, adhoc jellegű az árvízbiztonság, csak tetszelgünk a gátakon, és magasítjuk azokat”. Több víz hagyja el Magyarország területét, mint amennyi érkezik, az Alföld elsivatagosodása folyamatos, miközben ugyanabban a hónapban jelentkezhet árvízveszély és aszálykár, emiatt Sallai Róbert Benedek (LMP) szerint rehabilitálni kell a holtágakat, és fel kell tölteni az ereket.

Baranyi Krisztina (Együtt) a Szamos romániai szennyezése kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg három magyar minisztérium közbenjárása sem elegendő ahhoz, hogy sikerüljön megállítani a további szennyezést. A politikus szerint a környezetvédelmi törvény korszerű, de ehhez egy olyan intézményrendszer, intézményi háttér kellene, ami képes megtölteni azt tartalommal.

Kepli Lajos, a Jobbik politikusa és egyben a Zöld Válasz Egyesület elnöke mindezt úgy foglalta össze, ha ezekről nem vesz tudomást egy kormány, “akkor a saját népe életével, és a jövőjével játszik”.