Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog - a kérdés a mérték. Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései.
Az albedo egy bolygó felszínének reflexiós képessége az elektromágneses spektrum optikai (ultraibolya plusz látható fény plusz infravörös) tartományában. 
A zöld mozgalmak aktivistái évtizedek óta hangoztatják, hogy az ember olyan mértékben avatkozik bele a természet működésébe, hogy az már az emberiség fennmaradását veszélyezteti. Az egyik ilyen veszély egészségre ártalmas anyagok felhalmozódása a környezetünkben, a levegőben, az ivóvízben, a talajban és az élelmiszerekben. 
Tízből közel hét amerikai hiszi, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az éghajlat felmelegedésére utaló adatokat – derül ki egy friss felmérésből. Az Egyesült Államokban sokan vélik úgy, hogy a veszélyeket eltúlozzák, és nem szükséges azonnali választ adni a problémára.
Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta mintegy 250 kilowattórával növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő CO2-tartalmát.