– A Paksi Atomerőmű biztonságos, a Fukushimában történt baleset pedig semmilyen veszélyt nem jelent Magyarországra – hangzott el a katasztrófa következményeiről tartott előadáson. Az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetének igazgatója szerint a huszonöt évvel ezelőtti csernobili tragédia óta az atomerőművek biztonságosabbak lettek, de a Japánban történtek nyomán elkerülhetetlenek bizonyos óvintézkedések.
A BME Fizikai Intézetében tartott előadásában Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke óvott attól, hogy bárki párhuzamot vonjon a távol-keleti országban történt földrengés következményei, és a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett robbanás között. – Japán, az első napok kapkodásaitól eltekintve, a probléma kezelését, a cselekvési tervet, a környéken lakók kitelepítését, a polgárok védelmét és informálását tekintve jól vizsgázott – hangsúlyozta a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a precíz, megbízható méréseknek köszönhetően a kutatók pontos képet alkotnak a problémákról.
A szakember kiemelte, hogy sugárvédelmi szempontból a Fukushima körül kiürített húsz kilométeres körzetet leszámítva Japánban sincs veszély, nemhogy Európában. A Magyarország villamos energia szükségletének mintegy negyven százalékát adó Paksi Atomerőmű biztonságosan működik, hazánkban pedig nem várhatóak ekkora erejű természeti csapások. – A társadalomnak azonban fel kell tennie magának a kérdést, mekkora az a kockázati szint, amit a biztonságos energiaellátást illetően még elfogad – szólt az atomerőművekkel kapcsolatos dilemmáról Aszódi Attila.
A fukushimai katasztrófáról az MTA Energetikai Bizottságának elnöke elmondta, hogy a japán atomerőművek biztonságtechnikai tervezésekor az eddig ismert legerősebb földrengéseket és legnagyobb szökőárakat vették figyelembe. – A létesítmény bármelyik korábbi természeti csapást kibírta volna, a március 11-i pusztítás azonban minden korábbinál nagyobb volt – emlékeztetett a tragikus eseményre a fizikus. Aszódi Attila a történteket felidézve sorsdöntőnek nevezte azt, hogy a reaktorok hűtés nélkül maradtak.
A szakemberek Távol-Keleten még dolgoznak a katasztrófa következményeinek megnyugtató megoldásán, miközben a világ a huszonöt évvel ezelőtt történt csernobili balesetre emlékezik. – A rosszul tervezett ukrajnai atomerőműben emberi mulasztás miatt bekövetkezett tragédia több súlyos problémára és mulasztásra is rávilágított. A szakemberek azonban levonták a szükséges következtetéseket, így az atomerőművek mára sokkal biztonságosabbá váltak – nyilatkozta az mta.hu-nak Gadó János, az MTA doktora, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgatója, az Energetikai Bizottság tagja. – A Fukushimában történtek árnyalják az atomenergetika biztonságának kérdését, de azt be kell látni, hogy az atomenergia jelenleg nem váltható ki mással – hangsúlyozta a kutató, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszor lehetséges alternatívaként emlegetett megújuló energiaforrások igénybevétele csak ésszerű keretek között és korlátozott mértékben lehetséges.
A fizikus szerint ugyanakkor a fukushimai tragédia tennivalókat ró a Paksi Atomerőmű üzemeltetőire is. – Fejleszteni kell az úgynevezett súlyosbaleset-kezelést és a földrengés-védelmet is, ezen kívül hosszútávon biztosítani kell az erőmű hűtővíz-betáplálását és a villamos energia utánpótlását. Ezek mind-mind olyan óvintézkedések, amelyekre még annak ellenére is szükség van, hogy hazánkat nem fenyegeti a Japánhoz hasonló természeti csapás – fejtette ki Gadó János.
Forrás: mta.hu
Zöld Válasz
